Pünkösdi családi nap

 „ Jövel Szentlélek Úristen…”

gondolatok a 370. dicsérettől indíttatva

Lelki életünk, hitünk ereje erősödhetett és mutatkozhatott meg ebben az esztendőben a kisvarsányi gyülekezet pünkösdi ünneplése során. Ez az ünnep, sokszor méltatlanul kerül háttérbe egyházi ünnepeink sorában, elhalványítja azt a Karácsony és a Húsvét, pedig a Szentlélek eljövetele és mindnyájunkra kiterjedő megszentelő kegyelme nélkül nem lehetne teljes üdvösségünk. Méltán fontos tehát ez az esemény, mellyel egyben egyházunk születésnapját is köszöntjük. Ezért döntött úgy a Kisvarsányi Presbitérium a gyülekezet egyetértésével, hogy idén folytatjuk azt a kezdeményezést, amelyet két évvel ezelőtt indítottunk útjára. A hagyományos istentiszteleti alkalmakat némiképp „megbolygatva” sikerült mindkét ünnepnapot teljessé és maradandóvá tennünk gyülekezetünk tagjai számára. Az események sorában a második alkalommal került sor a ”Családi Nap”- ra.

Készülődésünk, lelki ráhangolódásunk ezúttal is a bűnbánati alkalmakkal kezdődött. Az istentiszteletek középpontjában a „ pneumatikus ember” állt, az az ember, aki teljesen és tökéletesen át tudja adni magát a Szentlélek útmutatásainak, aki el tudja érni az Isten által megkívánt lélekállapotot.  Rácz Róbert nagytiszteletű úr igehirdetéseiben ezt a fajta lelkiséget tette mindnyájunk számára követendő példává, hangsúlyozva a „lelki szegénység” igazi lényegét, miszerint koldusai vagyunk az isteni szeretetnek. Az ünnepet megelőző szombaton az ünnepektől távol maradó betegeink lélekben élték át a gyülekezeti közösséget az úrvacsorai istentiszteleteknek köszönhetően.

Pünkösd napja hűvös idővel, szemerkélő esővel köszöntött ránk, de Isten kegyelméből mégis szép számban érkeztek a hívek a délelőtti istentiszteletre. Különösen ünnepivé tette az alkalmat, hogy konfirmandusaink első alkalommal vehették magukhoz a szent jegyeket. Meghatottság és áhítat ült az arcokon. A Szentlélek jelenlétének köszönhetően reménységgel töltődött meg szívünk és lelkünk, amikor az ifjúságra tekintettünk, s amikor együtt énekeltük zsoltárainkat, dicséreteinket.

A délutáni istentiszteletre a megszokott időponttól eltérően, 18 órától került sor. A változtatás oka, hogy ezt követően  „A misszió” című filmet nézhettük meg.  A film keretét a jezsuiták 17. században végzett dél-amerikai missziós szolgálata adta, melyben kiváló művészi alakítással jelenítették meg a szereplők a krisztusi életforma örömeit és nehézségeit, valamint a politika és érdekek szövevényeiben helytálló vagy éppen küldetéséről elfelejtkező egyház dilemmáját.

A második napon kora délután gyűltünk össze istentiszteleti alkalomra. Ezt követően kezdetét vette a Családi Nap, melyre nagy izgalommal és sok-sok munkával készült a gyülekezet. A templomkertben idősek és fiatalok egyaránt találtak kellemes és szórakoztató programokat. Elsőként hat csapat részvételével bibliai kvíz játékot rendeztünk, szoros versenyben végül négy csapatot tudtunk jutalmazni. Ezután a debreceni ORT-IKI Bábszínház művészeinek előadásában Perseus királyfi csudálatos kalandjai elevenedtek meg. A közönség apraja és nagyja egyaránt kiválóan szórakozott, jókat nevettünk, a legapróbbak még alkalmi művésznek is bekapcsolódhattak a produkcióba. Az előadás után játékos ügyességi versenyre került sor. A játék végén minden résztvevő örömmel vette át jutalmát, majd a sorverseny helyét az íjászkodni vágyók foglalták el.

A gyerekek mellett a felnőttek közül is többen bekapcsolódtak a kézműves foglalkozásba, ahol szebbnél szebb figurák készültek különböző anyagokból - kartonból, kavicsokból, villanykörtéből. A programokkal párhuzamosan kisvarsányi Házi Segítségnyújtó Szolgálat munkatársai vérnyomás és vércukorszint mérést végeztek. A „bátrak” jutalma egy-egy müzli szelet volt, ezért az ifjúságból is többen vállalkoztak a „szúró-próbára”!  Eközben elkészült a finom babgulyás és lángos, és minden asztalra jutott az asszonytestvérek által készített finomabbnál finomabb süteményekből. A gyerekek örömére fagylalt is érkezett.  A programot tombola-sorsolás zárta, melyre a gyülekezeti tagok ajánlottak fel értékes nyereményeket.

Akárhová is néztünk, mindenütt a békesség, a nyugalom és a jókedv vett körül minket. Az együtt, közösségben eltöltött idő újabb élményekkel töltött fel bennünket és megerősített, hogy meg tudjunk állni a hétköznapok sodrásában. Erőt tudjunk gyűjteni talán ahhoz is, hogy ellenálljunk a világ álságos és hamis erőinek, felmutatva a hitben szerveződő közösség, a gyülekezet erejét. Hisszük ez is a Pünkösd „mennyei szent ajándéka”.

Rákóczi Péterné